A fiatalság megőrizhető |
Az emberi faj életkapacitása jelenleg 130-135 év. Amennyiben nem érnék a szervezetet kórképző ártalmak, az ún. "természetes öregedéssel" ennyit élhetnénk.
Hippokratész tanítását, amely szerint a fiatalság titka az egészséges táplálkozás, a mozgás és a lelki egészség. Nos, a mai kutatások szerint a görög orvosnak mindhárom szempontból igaza volt.
A fiatalító növekedési hormon Mára a tudósok állítólag képesek sejteket fiatalítani, igaz, egyelőre laboratóriumi körülmények között. Ami az állati és emberi szervezetek megfiatalítását illeti, szintén folynak a kísérletek: elsősorban az USA-ban, ahol például hormonok adagolásával próbálják az állatokat és embereket visszafiatalítani. A legtöbb öregedésért felelős külső változásért, például a ráncok kialakulásáért és a bőr tónusának elvesztéséért a növekedési hormon szintjének csökkenése a felelős. Ezt a hormont az agyalapi mirigy elülső lebenye tárolja, illetve bocsátja ki, például alvás, testmozgás vagy táplálékmegvonás hatására. A kibocsátás az életkor előrehaladásával lecsökken. Mit lehet tenni ez ellen? Ezért egyelőre sokkal biztonságosabb, ugyanakkor szintén hatásos, ha a növekedési hormon szintjét természetes úton emeljük meg. Milyen lehetőségeink vannak erre? Először is: a mozgás! A növekedési hormonok termelését leginkább a gyakori, de nem túl hosszú edzések serkentik. Ha ezt a hatást maximalizálni akarjuk, akkor naponta 2-3-szor eddzünk, röviden és intenzíven, lehetőleg üres gyomorral. Edzés közben semmiképp ne hűljünk ki, inkább vegyünk fel magunkra még egy réteget.
A növekedési hormonok kibocsátását fokozza a minél gyakoribb szaunázás vagy infraszaunázás is. A sziesztázás hívei is örülhetnek: a napközbeni rövid pihenés, alvás is serkenti a növekedési hormonok termelését! A növekedési hormon szintjét növelhetjük táplálkozás útján is. Az aminosavak közül az arginin, glutamin és lizin serkentik a termelődését. Az arginin nagy mennyiségben található meg például a túróban, szójában, gombában, dióban, mogyoróban, mandulában, napraforgómagban, szezámmagban, csicseriborsóban, sárgaborsóban, lóbabban, lencsében, csokoládéban, mazsolában, kókuszdióban. A glutamin koncentrációja magas a teljes kiőrlésű búzában, rozsban, kölesben, zabban, kukoricában, lenmagban, mandulában, mogyoróban, tejben. Lizin-tartalmú ételek a búzacsíra, szója, tej, sajt, tojás, hal, hús, sörélesztő, szárazbab, lóbab, lencse, sárgaborsó. Kalóriacsökkentés Leonie Heilbronn és kutatócsoportja (Louisianai Egyetem) kísérlettel bizonyította, hogy az alacsony kalóriatartalmú étkek fogyasztása meghosszabbítja az életet. Az élettartam ilyen módon való növekedése nagyjából arányos a megvont mennyiséggel: a 20 %-kal kevesebb táplálékot kapók kb. húsz százalékkal, a negyven százalékkal kevesebbet fogyasztók pedig negyven százalékkal élnek tovább, mint az étvágyuk szerint táplálkozók. (Ennél nagyobb mérvű megvonás már nem jár az élettartam meghosszabbodásával.) Indirekt bizonyíték, hogy a különösen hosszú életű népcsoportok kivétel nélkül energiaszegényen táplálkoznak. Van azonban, amiből mégis többet kellene ennünk... Ilyenek például a fitoösztrogének, vagyis a növényi eredetű ösztrogének. Együnk fitoösztrogénekben gazdag ételeket: sok citrusfélét, zöld és sárga színű zöldségeket, lenmagot, zabot és rebarbarát. A csatasorba állítható élelmiszerek közül kétségkívül kiemelkednek azok, amelyek antioxidánsokban gazdagok. Az antioxidánsok a Washingtoni Egyetemen végzett egérkísérletek szerint 20%-kal növelik meg az élettartamot. Nem elsősorban túlsúlyosak számára találták ki, de mértékkel alkalmazva szívbarátnak tekinthető ez a tényleg szívderítő étrend: vörösbor, csokoládé és áfonya. Akik pedig súlycsökkenésre áhítoznak, brokkoli és búzacsíra fogyasztásával juthatnak antioxidánsokhoz. A búzacsíra-evésnek további hozama is van: egyik aminosava, a lizin, amellett, hogy fokozza a növekedési hormon termelését, kifejezetten sejtöregedést gátló hatású! |